Sziasztok!:)

Hát igen..egy jóóó ideje nem volt rész..és nem is lesz..ez az idő is elérkezett hogy bezárjam a blogot,de kitörölni nem fogom,emléknek jó lesz,hogy ilyen is volt..

Egyszerűen már nem volt ötletem hogy miket írjak..semmisem..most kezdtem a 8.-at ez meg a másik,szóval nem lenne időm rá,se ötletem..se semmim.

Aki olvasta annak nagyon szépen köszönöm!<3

Szóval akkor a blogot hivatalosan is BEZÁROM!

További minden jót nektek!

<3

Sziasztok,nagyon sajnálom h mostanság nincsenek részek.

Ma van szenteste,és mindenkinek kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok!<3
Nagyon megköszönöm akik eddig olvasták és figyelemmel tartották a blogot.

Tudom,ha nem a legjobb blog,de igyekszem,és jól estek a kommentek is.

Nélkületek nem folytatnám.

Remélem mindenki a mai nap a családjával,barátaival tud lenni,és jól érezni magukat.

Még egyszer Boldog Karácsonyt!<3

Sziasztok ;gondolom mindenkihez eljutott az a hír hogy a színész Paul Walker november 30.-kán meghalt egy autóbalesetben.

Szerintem egy értékes embert vesztett el a világ,remek színész volt és jó ember,és barát.

Őszinte Részvétemet adom azoknak akik szerették(család,barátok,rajingók..),ő biztos az mennybe jut :').

Nem érdemelte meg a halált.

De ezt nem mi döntjük el,bármi megtörténhet és bármikor,nem számít rá az ember.

Rest In Peace <3

Sziasztok csak el szerettem volna mondani hogy,hamarosan új szereplő(lány) fog megjelenni a történetben.

Selena Stone

Csak hogy tudjátok.:D

36.rész

/what?!/

Én: Mi az? Miért vagy ilyen izgatott?-kérdeztem.

J.J: Hát mert,beszéltem vagyis hát mutattam az ügynökségnek rólad képeket és azt mondták h szívesen felvennének!!-elkezdett síkoltozni és ugrándozni.

Kendall szegény meg már majdnem megsüketűlt.

Én: Áááhhh ez komoly????-elkezdek én is.

J.J: Igen az!! Örülsz neki??-kérdezte ugrándozva.

Én: Igen ez nagyszerű*-*-válaszoltam nagy boldogan.

J.J: Tényleg?*-*-csillant fel a szeme.

Én: Haha,NEM!-feleltem mérgesen.

Jamie arca egy kicsit komollyá és szomorúvá vált.

J.J: Most miért nem?-nézett rám szomorúan.
Én: Figyelj,én olyannal szeretnék foglalkozni amit szeretek,a modellkedést nem nekem találták ki..lehet hogy neked bejön ami engem nem zavar,de én nem szeretnék az lenni..bocs.-mondtam hosszasan miközben éreztem egy kis szomorúságot a lelkemben.
J.J: Oh..megértem én....hát akkor mindegy...-mondta szomorúan.
Én: Nyugi neked nem kell szomorúnak lenned,neked mindig minden sikerül.-majd felmentem egy szó nélkül a szobámba.
Nekem mostmár komolyan elegem van,Jaminek minden sikerül az életben,engem meg mindig a balszerencsék érnek az életben.
Miután felmentem a szobámba,leültem az ágyamra és az egyik plüss állatomat kezdtem ölelgetni,most ilyenkor jobb gyereknek lennem..mert akkor nem volt semmi gondom.
Most meg,nem mehettem Miamiba..a pasim megcsalt..haza kell mennem akaratom ellenére arra a szar fősulira.Az élet tiszta szívás velem.Mindig velem történnek a rossz dolgok.

Nah jó,én nem fogok itt ülni a szobában,szomorúan,inkább elmegyek egyedül valahova sétálni,az még mindig jobb mintha itthon ücsörögnék.
Lementem de senki se volt a nappaliban,biztos fent vannak,nah mindegy írok egy cetlit hogy elmentem.
Kerestem egy papírt meg egy tollat és megírtam hogy elmentem sétálni majd jövök meg stb.


Az utcán már sokkalt több ember volt,mindenki vagy a boltokból,kávézókból siettek be és ki.
Nem tudtam hova megyek csak mentem és mentem,majd egy tónál találtam magam,ahol volt pár ember,játszó gyerekek,piheni kívánkozó felnőttek és még pár öreg néni és bácsi is volt akik a padon ülve újságot olvastak.Olyan nyugodt volt ott minden,mindenhonnan a boldogság nézett vissza rám.
Megnyugtató volt,majd körül néztem hogy hova üljek vagy valami,hirtelen meg akadt a szemem Jamesen ahogy egy fánál ül,és annál volt egy tóra néző ház is.
Vajon ez mit jelenet,hogy engem pont ide vezetett a fejem,és itt van James is?
Nah mindegy,nem akarok ezen gondolkodni,de azért odamegyek kicsit beszélgetni.

Odamentem hát Jameshez.
Én: Szia:D-köszöntem neki.
Miközben ő egy nagy mosollyal az arcán rámnézett.

J: Szia,te mi járatban erre?-kérdezte vidáman.
Én: Hát csak erre jártam,igazából itt lyukadtam ki...-válaszoltam neki.
J: Hát örülök hogy itt..öm nem akarsz leülni ide?-kérdezte miközben egy kicsit arrébb ült.
Miért is ne? Hisz csak a haverom.
Én: Okés..leülök..így sincs nagyon nagy kedvem..-leültem James mellé.
J: Miért mi történt?-kérdezte
Én: Hát hogy Jamie megmutatta a képem az ügynökségnek ahol dolgozik,és felvennének..de én nem akarok modell lenni...én olyannal akarok foglalkozni amit szeretek...de ha nem találok valami olyan melót..akkor mehetek haza Londonba a fősulira...de nem akarok se fősulira se haza menni...-meséltem hosszasan az én kis bajomat.
J: Hát ez nem jó...miért nem keresel valami munkát? Biztos van olyan hely ahova keresnek valakit...és miért nem akarsz fősulira menni?
Én: 1 hét alatt kizárt hogy találok.....mert én nem akarok tovább tanulni...én Miamiba szerettem volna menni....meg ha hazamegyek akkor apa megint kezdi az én kislányom vagy izét és mindenhova el kísér meg stb...itt szabadnak érzem magam,nem akarok hazamenni ahol 5 évesnek kezelnek..és az is kicsit elszomorít hogy Jamie mindig olyan szerencsés,azt csinál amit akar..én meg itt.......nah érted.....
Megint elég hosszasan meséltem a dolgokat,de úgy érzem hogy ezeket elmondhatom Jamesnek,szokott jó tanácsokat adni.
J: Nah hát ezt meg tudom érteni..engem is kezeltek néha így a szüleim..és te úgy érzed hogy Jamie árnyékában élsz?-tette fel a kérdést.
Nah ezen még el sem gondolkodtam,talán tényleg úgy érzem..sőt biztos is.
Én: Hát izé...nah szóval..öm...hogy is...hááát..-mekegtem itten mint egy hülye.
J: Szóval ezt vehetem igennek?-mondta nevetve.
Én: Igen...hisz ő a jó gyerek,a mit tudom én mi....én meg néha úgy érzem hogy leszarnak....-mondtam.
J: Szerintem téged is szeretnek meg stb...csak hát na..te másabb vagy mint ő..és lehet anyudéknak éppen az tetszik amilyen Jamie..mármint nem mintha te nem lennél olyan csak azért néha van közöttetek különbség..-mondta.
Talán igaza van Jamesnek? Anyumék azt kedvelik amilyen Jamie lett?
Én: Lehet hogy igazad van....köszi hogy meghallgattál..-felálltam.
J: Máskor is..-ő is felállt.
Én: -megöleltem-
Vagy 3 percig nem engedtem el,olyan jó volt ölelni.
J: Ez hosszú volt.-mondta dögös hangon.
Jaj ne most komolyan így kell mondani?
Én: Hiányom volt...olyan jó ez a kis hely..tiszta más mint a nagy belváros...-közben körülnéztem.
J: Igen..olyan kis nyugis:D
Ott voltunk még pár óráig majd hazasétáltunk,út közben is beszélgettünk.
Amikor hazaértünk akkor elég fura látvány várt minket.......................

Sziasztok,nagyon sajnálom hogy mostanában nincsenek részek,de mivel suli van hazaérek leckézek meg stb..nincs nagyon kedvem írni,de majd hétvégén vagy valamikor írok új részt.

Aki szeretne velem beszélgetni vagy valami az megtalál itt: https://www.facebook.com/daniellafancsii.jenei
Remélem egy páran majd írtok vagy valami:D 

Egyébként nagyon köszönöm azoknak akik felíratkoztak,és kommenteltek<3 Nagyon kedvesek vagytok komolyan.<3 

Hát most csak ezt szerettem volna elmondani,addig is mindenkinek jó időtöltést kívánok.

35.rész

/School???/

Ma volt a randink Kendallel,ami nagyon jól sikerül teljesen elvarázsolt ez a srác,annyira kedves,édes aranyos és még sorolhatnám.Jamie és Logan között is nagyon jól mennek a dolgok.Jamest kicsit sajnálom hogy nem őt választottam..de most meg kell próbálnom Kendallel,igen is meg kell.

Ez a nap is úgy kezdődött mint minden átlagos napunk,de ez egy kicsit más volt..hogy miben hát majd megtudjátok.

Carlos és James teljesen el voltak merűlve az XBoxban..észre se vették h köszöntem.Hát jó ha lépnem kell valamit.

Odamentem és kihúztam az XBoxot..teljesen felháborodtak h miért csináltam és ott nyafogtak nekem.

Én: Bocsi,de máshogy nem figyeltek rám..és már vagyok 8989-szer köszöntem.-mondtam mérgesen.

J: Jó nyugi Kendall...miért vagy mérges?-kérdezte James.

Én: Oh vajon...-forgattam a szemem.

C: Ja...szia Kendall-mondtam mosolygósan Los.

Én: Szia...-válaszoltam unottan..

A konyha felé vettem az írányt ahol Kendallt pillantottam meg.

Én. Szia-kacsintotam.

K: Szia Kendall..-mosolygott.

Oh az a mosoly teljesen el varázsol.

K:-felállt és odaállt elém- Nagyon jó volt a randi..nagyon jól éreztem magam veled.-mondta vidáman.
Én: Én is nagyon jól éreztem magam.-válaszóltam.
K:-közelebb hajolt és megcsókoltuk egymást-
A csók közben előre pillantottam és láttam h James minket nézett és a csóknál felment az emeletre....
K: Hm...holnap lenne kedved eljönni megint velem valahova?-kérdezte K-Dog.
Én: Ezer örömmel..öm..mindjárt jövök...
K: Rendben-leült a székre..
Szépen nyugodtam elkezdtem kisétálni a konyhából..majd egyik pillanatban futottam fel a lépcsőn és sikerült neki mennem Logannak.A Nagy sietségeben csak ennyit sikerült kimondanom: -Boccs Loggie!! Majd futottam tovább és meg nem álltam  James ajtajáig..majd szépen kipihentem magam és kopogtam.
Hallottam h James az ajtóhoz jön.pár másodperccel később már ki is nyitotta.
J: Szia...-mondta lehangolva.

Én: Szia..minden oké?-kérdeztem Jamest akin látszott hogy egyáltalán nincs rendbe semmi.
J: Hát nem igazán.....-válaszolt.
Én: Az a baj hogy most Kendallel vagyok?-igazából gondoltam is hogy ez a baj.
J: Hát kicsit igen..mert a majdnem csókunk után abban reménykedtem hogy adsz egy esélyt..-nézett rám szomorú arccal.
Én: Jaj James....figyelj most meg kell próbálnom Kendallal..benned valahogy már nem tudnék bízni...de nagyon sajnálom..-közelebb mentem hozzá meg akartam ölelni erre látom h James szája csókhoz áll.
Én: Mi? Nem akarlak megcsókolni James! Csak meg akarlak ölelni,te..-mondtam.
J: Oh..bocs...-megölelt-
Én: Hát akkor én megyek is..szia..

J: Oké...szia...-és egy szomorú arcot vágott....
Én: Hey...fel a fejjel..majd találsz egy lányt..-mondtam neki,miközben egy mosolyt jelent meg az arcán.
J: Komolyan mondod?-mosolygott.
Én: Persze! Hisz jó fej vagy meg minden,biztos lesz egy lány akinek te leszel az igazi.-mondtam.
J: Köszönöm...-megölelt.
Én: Máskor is...nah akkor én megyek is...szia.-mondtam és elmentem.


*ODALENT*
Lent volt Logan és Jamie is mégegyszer bocsánatot akartam kérni Logantől amikor véletlen neki mentem,úgyhogy odamentem Loganhez.

Én: Bocsi Logan hogy neked mentem csak siettem..-mondtam Logannak miközben egy pohárba gyümölcslevet öntött.
L: Jah semmi baj..csak kicsit erős volt.-mondta nevetve.
Én: Jaj bocs..-mondtam miközben lehuppantam a kanapéra.
L: Nyugi nem baj.-mondta.
J.J: Mizu húgi?-kérdezte miközben leült mellém.
Én: Semmi különös...csak unatkozom..
J.J: Mi van a kis Kendall hercegeddel?:3
Én: Hát...nagyon aranyos meg minden..nagyon jó vele-mondtam miközben kicsit elpirultam.
J.J: Jaj Kendall-mondta miközben az oldalamat bökdöste.
Én: Ezt  muszáj?-mondtam nevetve.
J.J: Okés na,megmutassam az új fotósorozatom legelső képét?-kérdezte.
Én: Mutasd-mondtam.
Ő elővette a képet és megmutatta..legalább Jamienek valóra váltak az álmai..

Én: Nagyon menő..:D
J.J: Köszi de most mennem kell.Logannal moziba megyünk-odament Loganhez és megfogta a kezét.
Én: Okés Sziasztok..LOGAN CSAK ÜGYESEN!-mondtam és ránéztem ilyen figyellek arccal.
L: Öö...oké..szia...-mondta és elmentek.
Hát most nem tudom mit csináljak...de nem is kellet sokáig gondolkodnom mert megszólalt a telefonom apa volt az.

*TELEFON*
Apa: Szia Kendall..-szólalt meg apa.
Én: Szia apa...mit szeretnél?
Apa: Mivel nem tudtál elmenni Miamiba..azért szeptember elején haza kell jönnöd mert mész a Londoni főiskolára.-mondta apa.
Én: MICSODA?! Engem megkérdezni luxus??! Én nem akarok hazamenni!-kirobbant belőlem mint egy idiótából.
Apa: Muszáj lesz valahova járnod..vegyél példát Jamireről ő valóra váltotta az álmát.
Én: De..pont odahaza?! És mindig azzal jöttök h Jamie milyen áldott gyerek meg minden! Nem veszítek észre hogy ez nekem rosszul esik?!
Apa: Sajnálom,de ha ő megtudja csinálni te meg nem,arról nem én tehetek.
Én: De én se! Mentem volna de valami baj van az üzlettel!-magyarázkodtam.
Apa: Jó nem érdekel akkor is hazajössz és itt tanulsz..7 nap és indulnod kell! -majd letette a telefont.

Én olyan mérges voltam h földhöz vágtam a telefonomat,Kendall pont akkor jött le a lépcsőn én nem vettem észre és elkezdtem itt ilyen csúnya szavakat magyarázni.
K: Öö....minden oké?-kérdezte zavarodottan.
Én: Jaj Kendall..-futottam hozzá és megöleltem-haza kell mennem egy hét múlva.-éreztem h egy könnycsepp csordult ki a szememből.
K: Mi? De hisz még csak most kezdtünk együtt lenni...-felelte Kendall szomorúan.
Én: Tudom...de apa azt mondta h mivel nem mentem Miamiba haza kell mennem..és a Londoni fősulira kell járnom..-szorosabban öleltem.
Éppen Carlos ballagott le a lépcsőn.
C: Miért szomorkodtok?-kérdezte miközben sütit tömött az  arcába.
Én: Haza kell mennem egy hét múlva...-mondtam.

Miután már nem voltam annyira szomorú Kendallal a nappaliba Tv-tünk....Jamie futott le izgatottan a lépcsőn.

Én: Mi az? Miért vagy ilyen izgatott?-kérdeztem.
J.J: Hát mert........

/hogy miért ilyen izgatott a következő részben kiderül/